ICG - HU

Ebben a témában Illyés Kinga beszélgetett Rimóczi Oszkárral, a mégis Kollektíva alapítójával, és tanácsadónkkal, Rózsa Tímea Ágotával.

Mi fán terem a fenntarthatóság?

Kinga: Mit értetek ti fenntarthatóságon? Hogyan látjátok ezt a témát?
Oszkár: Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóság kívül-belül jelen van. Ha belül valami nem kerek, nehéz fenntartható szolgáltatást építeni. Ez hosszú távú tervezést igényel, különösen, ha családról vagy a társadalmi-környezeti rendszerek egyensúlyáról beszélünk. Számomra a tudatosság az egyik legfontosabb tényező – ismerni kell ezeket a rendszereket, tudatosítani a létezésüket, és békés együttélést kell kialakítani velük.
Tímea: Egyetértek, továbbá úgy gondolom, hogy nemcsak békés együttélés a cél, hanem azt is fontos tudatosítani, hogy mi magunk is szerves részei vagyunk ezeknek a rendszereknek. Ha ezek nem működnek jól, mi sem tudunk jól működni. Ezért elemi érdekünk, hogy a felhasználói mentalitás helyett támogassuk őket.

Hol tart Magyarország a fenntarthatóságban?

Kinga: Szerintetek Magyarországon hol tartunk most a fenntarthatóságban? Kuriózum, versenyelőny, vagy alapkövetelmény?
Tímea: Vegyes gondolataim vannak ezzel kapcsolatban. Egyes szervezetek úttörők, és kuriózumként tekintenek a fenntarthatóságra. Mások versenyelőnyként kezdik alkalmazni, például fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyezve nyernek el megbízásokat. Azonban az ügyfelekkel beszélgetve kiderül, hogy amikor a döntéshozók a “pénzükkel szavaznak”, akkor sokszor még a rövid távon olcsóbbnak tűnő megoldásokat választják, még akkor is, ha a hosszú távú előnyök a fenntarthatóbb alternatívák mellett szólnak.
Oszkár: Ezzel én is egyetértek. Magyarországon még sok esetben inkább külső kényszer hatására indulnak el a cégek ezen az úton. Azonban látom azt is, hogy egyre többen, főleg a fiatalabb generációk, természetesnek tartják a fenntarthatóságot. Számukra ez nem teher, hanem alapvetés.

Hatékonyságnövelés és fenntarthatóság kapcsolata

Kinga: Hogyan kapcsolódik egymáshoz a hatékonyságnövelés és a fenntarthatóság a vállalatok működésében?
Tímea: A hatékonyság növelése sok esetben közvetlenül összekapcsolható a fenntarthatósággal. Például egy gyár hulladékkezelésének javítása, az alapanyag felhasználás csökkentése, vagy a selejtarány mérséklése mind pénzben mérhető eredményeket hoznak. Ugyanakkor jelenleg ezen projektek hátterében sokszor nem a fenntarthatósági célkitűzések, hanem egyedül a gazdasági szempontok állnak, pedig a kettő nincs feltétlenül konfliktusban. Az lenne az ideális, ha ezek szorosan összekapcsolódnának, és a rövid távú eredmények támogatnák a hosszú távú fenntarthatósági célok magvalósulását.
Oszkár: A fenntarthatósági megoldások gyakran olyan területeken hoznak innovációt, amelyek növelik a vállalatok hatékonyságát. Az a vállalat, amelyik felismeri, hogy az értékteremtés nemcsak a GDP-ről vagy a profit maximalizálásáról szól, hanem a belső és külső egyensúly megteremtéséről is, versenyelőnyhöz juthat. Ráadásul, ha egy vállalat az értékrendjével összhangban működik, az a munkatársakra is energizáló hatású, ami hosszú távon is növeli az eredményességet.

Értékközösségek szerepe a vállalati kultúrában

Kinga: Mit gondoltok, milyen szerepe van az értékeknek a vállalatok fenntarthatóságában?
Oszkár: Az erős értékközösségek, mint például ökofalvak vagy természeti népek is példát mutathatnak. Ezekben a közösségekben a fenntarthatóság az alapvető lételem. Ezek tanulságait érdemes átültetni a vállalati kultúrába is. Például a generációváltásnál vagy a vállalati értékek újragondolásánál sokszor ezek a közösségi minták adhatnak inspirációt.
Tímea: Vezetőkkel beszélgetve egyre erősebben az rajzolódik ki, hogy a fiatalabb generációk számára az értékvezérelt munkahelyek különösen vonzóak. Olyan helyeken akarnak dolgozni, ahol önazonosak lehetnek, és ahol a munkahelyi értékek összhangban vannak a saját értékrendjükkel. Ez erős megtartó erő lehet a munkaerőpiacon.

Zárógondolatok

A fenntarthatóság kérdése megkerülhetetlen, és egyre nagyobb szerepet kap mind a gazdasági, mind a társadalmi szférában. Ahogy a beszélgetés is rámutatott, a belső elkötelezettség, a hosszú távú gondolkodás és az értékvezérelt kultúra kialakítása elengedhetetlen a sikerhez. Azonban az út nemcsak kihívásokat, hanem lehetőségeket is rejt magában a vállalatok számára, hiszen a fenntarthatósági törekvések nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is kifizetődőek lehetnek. Azok a vállalatok, amelyek képesek integrálni ezeket az elveket a működésükbe, egyszerre érhetnek el versenyelőnyt és teremthetnek értéket a társadalom számára.

Sorozatunk következő részében arról írunk majd, hogy mik lehetnek a fenntarthatóság felé való elmozdulás első, gyakorlati lépései.