Schaffhauser Egmonttal beszélgettem munkavédelemi tapasztalatairól. Egmont a biztonsági kultúra fejlesztéséről írta a diplomamunkáját. Egy II/d veszélyességi osztályba tartozó vasútipari gyár munkavédelmi osztályát vezette éveken keresztül.

  • Szerinted mi lehet az oka annak jelenségnek, hogy a szabályoknak való megfelelés van a dolgozók fejében, és nem a valódi odafigyelés? Még azoknál a cégeknél is, ahol a munkabiztonságra nagy figyelmet fordítanak?

Ennek oka a biztonsági kultúra adott fejlettségi szintje. A kívülről irányított, az ellenőrzést előtérbe helyező munkavédelem azt okozza, hogy a munkavállalók a vezetőiknek szeretnének megfelelni, és az esetleges retorziókat elkerülni. A motiváció ebben az esetben külső kényszer a biztonságos munkavégzésre, a szabályok betartására. Ellenben amikor a munkavállalók lehetőséget kapnak aktívan befolyásolni, illetve saját maguk irányítani az őket közvetlenül érintő munkavédelmi folyamatokat, akkor proaktívan törődnek majd a biztonságos munkavégzéssel, mert az adott szituációban azt találják célravezetőnek.

  • Mi volt az a helyzet, ami miatt úgy gondoltátok, hogy foglalkoznotok kell a munkabiztonsággal?

Elértünk a kívülről irányított munkavédelem teljesítési határához. Rendelkezésünkre álltak a kockázatelemzések, egy EHS kézikönyv, EHS politika, 14 eljárás, 109 formanyomtatvány és 181 utasítás. Úgy gondoltuk, ennyi elegendő a munkavédelem céljainak eléréséhez. Mégis gyakran tapasztaltunk eltéréseket, ellenállást, veszélyes munkavégzést és időről időre sajnos baleseteket is. Ezért kezdeményeztünk egy projektet, amely a munkavállalók gondolkodásmódjában és magatartásában a kívánt változást volt hivatva elősegíteni a biztonsági kultúra irányába.

  • Milyen célt tűztetek ki magatok elé és hová sikerült eljutni?

A végső célkitűzés mellett új, proaktív mutatószámokat határoztunk meg, mint például a leadott biztonsági megfigyelések száma, mely a projekt során folyamatosan emelkedett. Ezek a számok előrevetítik a cél elérésének valószínűségét. A baleseti ráta (reaktív) mutatószámának értéke a projekt első hónapjaiban a felére csökkent, és evvel elérte a célt. A biztonsági kultúra szintjét igen nehéz mérni, viszont egyes események előfordultak, melyek bizonyították a mentalitás változását. A szabályoknak való megfelelési kényszer helyett kialakult a valódi személyes felelősségvállalás kultúrája.

  • Tudnál erre egy konkrét példát említeni?

Egyik este történt egy elsősegélynyújtással járó munkabaleset az egyik munkaállomáson. A következő napon szerettem volna bemutatni a helyszínen a baleset kiváltó okait a felsővezetés számára. Nem jártam sikerrel, mivel a dolgozók addigra már megváltoztatták a munkaállomást, technikailag kiküszöbölve egy hasonló baleset előfordulásának lehetőségét. Mindezt anélkül, hogy a vezetőség indította / irányította volna a folyamatot. Ez az esemény mutatta meg igazán a biztonsági kultúra fejlesztésébe áldozott idő hasznosságát és eredményességét.

  • Mi jelentette a legnagyobb kihívást? Mi segített nektek ezen a kihíváson túljutni?

A projekt az összes munkavállalót bevonta a csoportos biztonsági elemzésekbe. Ehhez számos moderátort képeztünk ki, gyakorlatilag a teljes csoportvezetői réteget. Ők nem végeztek még hasonló munkát, a felkészítésük és coachingjuk komoly kihívást jelentett. Egy szervezetfejlesztési tanácsadó segített bennünket ebben.

  • Milyen hasonlóságokat látsz a saját tapasztalatod és az ICG “Szemléletváltás a munkavédelemben” programja között?

Amikor először találkoztam az ICG koncepciójával, igen megdöbbentem, hogy ez a koncepció –kisebb eltérésekkel– megegyezik az általunk kidolgozottal. Mindkettő a munkavállalók aktív szerepére épül, az összes vezetői szint bevonásával. Míg mi moderátorokat képeztünk ki, az ICG megközelítésében a vezetők töltik be a tréner szerepet, és ehhez kapnak támogatást.

  • Véleményed szerint merre tart a munkabiztonság Magyarországon?

Az észak-amerikai vállalatoknál hagyományosan igen erős a munkavédelem. Ez megfigyelhető ezen cégek leányvállalatainál is Magyarországon. Remélhetőleg az egyéb tulajdonosi struktúrával rendelkező hazai cégek is egyre komolyabban magukévá teszik saját szlogenüket, miszerint munkavállalóik jelentik legfontosabb értéküket.