Erika H James és Lynn Perry Wooten könyve The Prepared Leader (Felkészült vezető) gyakorlatias, jól követhető és hiteles írás. Nekem visszaigazolás is, hogy a tapasztalaton alapuló egyéni és szervezeti tanulás nem csak békeidőben, hanem válságban is kulcs a fenntarthatóan sikeres vezetéshez. A válság kezeléséhez kellenek különleges kompetenciák is (erről is megemlékezik a könyv), ezek közül is izgalmas, hogy a nehéz helyzetben, bizonytalan információs bázison és tapasztalatok hiányában kreativitásra és gyors, bátor döntésekre van szükség. Ezért sem véletlen, hogy az a nagyszerű Brene Brown is a könyv egyik támogatója, aki könyvet írt a vezetői bátorságról.

A szerzők neves amerikai üzleti egyetemek dékánjai és maguk is vezetőként élték át a COVID válságos időszakát. A krízismenedzsment avatott szakértőiként (erről korábban közös könyvet is írtak) megvizsgálták, hogy a krízismenedzsment már ismert módszertanán túl mit lehet tanulni a COVID időszak alatti vállalkozási, vezetői viselkedésből, és ezt a tudást hogyan lehet hasznosítani a következő krízisidőszakra való felkészülésben.
Azt találták, hogy a sikeres kríziskezelők nemcsak 3P-t (people, profit, planet) kezelnek a válság időszaka alatt, hanem olyan egyéni és szervezeti tanulási módszereket is alkalmaznak, amelyek felkészítik a szervezetet a következő krízis kezelésére is. Azt találták, hogy a legjobb vezetők egyszerre jók a stratégiai vezetésben és a krízisre való felkészülésben. Mert a következő válság is jönni fog ilyen vagy olyan formában! Azzal tudunk a legjobban felkészülni, ha a COVID időszakból tanultakat bevisszük a szervezet izommemóriájába és így tudatosabbak leszünk. A COVID időszak tanulási szempontból azért is figyelemreméltó, mert mivel a tanulás alapvetően múltbeli tapasztalatokra épül, így olyan vezetők voltak ekkor előnyben, akik a sokszor nagyon szűk és megbízhatatlan információkból is kreatívan tudtak tanulni és cselekedni.
A sikeres szervezetek – miközben klasszikusan jól kezelik a válságot – újra is definiálják magukat, újra kitalálják magukat és ezzel megszülethet a stratégia-fordulat is.
Azaz felfedezik, hogy a válság nemcsak veszteség, hanem lehetőség is.

A válságkezelés folyamatát 5 fázisra oszthatjuk, melyek a következők:
(1) Korai jelek érzékelése
(2) Válságtervezés és megelőzés
(3) A veszteségek kontrollja, minimalizálása,stabilizálás
(4) Az üzlet újraépítése
(5) Tanulás

A könyv legtanulságosabb része azzal foglalkozik, hogy a tanulásnak milyen belső és külső akadályai vannak, illetve milyen módszerekkel tudjuk a tanulást a legjobban segíteni. A gyorsaság kulcskérdés a válságos időszakban. Egyrészt hogyan törekedhetünk arra, hogy minél pontosabb információk alapján hozzunk gyors döntéseket, másrészt hogyan tudunk gyors változásokat véghez vinni a változáskezelés szabályait is figyelembe véve, rendkívül rövid idő alatt. És persze ebben az időszakban folyamatosan kell kommunikálni, hogy az érintettek értsék, mi történik és miért, és  a vezető mellé tudjanak állni a belső munkatársak és a külső szövetségesek is.
A válságok kezelése nem megy egyedül, nem hősi vezetőt igényel, hanem szorosan együttműködő vezetői teamet, ebben az esetben válságkezelői teamet. A sikeres példák mind ezt bizonyítják. Az igazán jó vezető optimista, de nem vak.

Erika H. James–Lynn Perry Wooten: The Prepared Leader. Emerge from Any Crisis More Resilient Than Before.
Philadelphia, Wharton School Press. 2022